Az elmúlt 4 évben 16 autista gyermekkel kerestek meg szüleik, mely egy ilyen kis lakosú városban, mint Piliscsaba és vonzáskörzetében, úgy vélem, nagy szám.

A diagnosztizált személyek száma nem a valódi előfordulást mutatja; az országos előfordulás is csak tippelhető, hiszen sok gyermek, felnőtt él diagnózis nélkül. Feltételezhető, hogy Magyarországon megközelítőleg 100 000 ember él autizmus spektrum zavarral (ASD) , melyből körülbelül 16 000 kisgyermek, vagy tanuló.

A tünetek 4-5 éves korban válnak nagyon szembetűnővé, pedig már egész kis korban is jelentkeznek, de a tapasztalatlanabb szülőnek talán nem tűnnek fel.

Remélem, az alábbi szempontsor segít kisgyermekünk megfigyelésben. Ezek a szempontok szülőként is észrevehetők, még ha nem is vagyunk szakemberek. Ha ezek alapján feltámadna bennünk a gyanún, ők ennél árnyaltabb megfigyelést tudnak majd végezni.

autizmus jelei

6-9 hónapos korban figyeljünk oda, ha:

  • Kevés a szociális mosoly (mely közös örömhöz köthető), ami nemcsak jóllakottsághoz, vagy egyéb fiziológiás megelégedettséghez kapcsolódik.
  • Gyermekünk ritkán nézi mások arcát, ritkán néz a szemünkbe.
  • Arckifejezéseinek repertoárja, érzelmi kifejezése annak ellenére szegényes, szüleitől sokszínű mimikát lát.
  • Késik a gagyogása, ritkán ad ki hangokat.
  • Furcsa mozdulatai vannak.

9–12 hónapos korban vegyük észre, ha:

  • Gyermekünk elvétve, vagy egyáltalán nem reagál a nevére.
  • A környezetének hangjaira jobban figyel, mint az emberi hangokra.
  • Egyes ingerekre szokatlanul intenzíven reagál. Ezek lehetnek, fény, vagy hangingerek is.
  • Beszéde késik, nem, vagy csak ritkán gagyog.

12-15 hónapos korban:

  • Tekintetével kevéssé követ egy dolgot, emberek tekintetét sem keresi.
  • Nem keresi a kapcsolatot a közvetlen környezetéhez, nem mutatja meg másoknak ami felkeltette érdeklődését.
  • Nem érti a “nem!” jelentését.
  • Tárgyakkal repetitív és perszeveratív módon (ismételgetve, céltalanul) játszik, nem a rendeltetésüknek megfelelően.
  • Nem integet elköszönéskor.

15–18 hónapos korban

  • Játéka egysíkú, nem jellemző a szerepjáték, amikor beleéli magát egy-egy szerepbe.
  • Nem köti le másik ember tekintete, arckifejezése, gesztusai.
  • Előfordul, hogy korábban már elsajátított szavakat, gesztusokat, melyeket ismét elhagy.
  • Nem osztja meg velünk örömét, érzelmeit.
  • Az egész testével, vagy egyes testrészeivel repetitív (ismétlődő) mozgásokat végez.
  • Tárgyakkal is végezhet repetitív mozdulatokat (pörgetés, egysíkú tologatás, stb.)

4-5 éves korban már jobban szembetűnnek az autizmusra utaló jelek.

Ezek az eltérések előfordulhatnak a

  • kölcsönös szociális interakciókban,
  • kölcsönös kommunikációban,
  • rugalmas viselkedésszervezésben.

De ezeken kívül megfigyelhetjük a szenzoros ingerfeldolgozás zavarait is, mely a különböző érzékszervek alul- vagy túlműködését mutatja.

Érzékszervenként végiggondolhatjuk, a viselkedésének eltéréseit.

  • Szem: például zavarják az erős fények.
  • Fül: olyan hangokat hall, melyeket mi nem. Erős hangok zavarják.
  • Orr: érzékeny a szagokra, vagy szeret szaglászni.
  • Száj: bizonyos állagú ételeket elutasít.
  • Tapintás: zavarják bizonyos anyagok a bőrét.

Jellemző még az egyenetlen képességstruktúra is. Vannak területek, melyekben kiemelkedő, másokban nagyon gyenge.

A kölcsönös szociális interakciók sérülésére utaló tünetek:

Nem érdeklődik a környezetében lévő emberek iránt, elutasítja a közeledést, nem szereti a testi kontaktust, nem osztja meg érzelmeit, vagy éppen ellenkezőleg: nem érzi meddig közeledhet másokhoz. Idegenekkel túl közvetlen, zavarba ejtően viselkedik (ölelget, szagolgat, megjegyzést tesz másokra).

Kortárs kapcsolatokban ritkán kezdeményez közös tevékenységet, ha kezdeményez, akkor azok zavaróak lehetnek.

A szemkontaktust  nem helyesen használja, még ha úgy tűnik, hogy fel is veszi, azt nem tartja.

Kölcsönös kommunikáció területén fellépő eltérések:

Beszédfejlődése késhet, megakadhat, vagy echolálás figyelhető meg (visszaismétel).

A beszédesebb gyereknél feltűnő, hogy főleg a saját kedvenc témájáról beszél, arról viszont bármeddig képes beszélni. Felnőttes, mesterkélt szófordulatai lehetnek. A többértelmű szavak megértése gondot okoz számára, mert szó szerint érti a dolgokat.

Beszédritmusában, hangszínében, hangerejében eltérés lehet.

Az arckifejezéseket, gesztusokat, metakommunikációt, nem tudja jól értelmezni.

A rugalmas viselkedésszervezés zavarára utalhatnak a következők:

Nagyon erősen ragaszkodik bizonyos szokásokhoz, rutin feladatokhoz, melyeknek mindig ugyanúgy kell történnie. Rituáléi lehetnek. (pl. rendrakás, csak bizonyos sorrendben lehetnek csak a kisautók, egy bizonyos útvonalon mindig csak pont ugyanúgy lehet végighaladni, nem lehet azon változtatni)

Játékában:

Az életkornak megfelelő változatos fantáziajátékok hiányoznak, helyettük beszűkült, repetitív tevékenységek dominálnak (pl. tárgyak pörgetése, ide-oda tologatása, sorba rendezése; közelről való figyelése, kocogtatása).

A saját témája köti le nagyon intenzíven.

Az autisták SNI (sajátos nevelési igényű) gyermekeknek számítanak, a köznevelési törvény szerint különleges bánásmódban részesülnek, amennyiben rendelkeznek a lakhelyükhöz tartozó tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság által kiállított szakértői véleménnyel, melyben a fejlesztést is meghatározzák.

Sokféle terápiával próbálnak az autistáknak segíteni.

Szenzomotoros szemléletű mozgásfejlesztések (TSMT, HRG, Ayres)

Son-rise, ABA, Bánffy-módszer

PECS kártya (képkártyacsere módszer a kommunikáció segítésére)  

Oltáskivezetés,

Diétával,

És egyéb alternatív módszerek.

Lehet hallani sikertörténeteket, ahol a gyerekek “kijöttek az autizmusból”, vagy nagyon szépen fejlődésnek indultak. Ezekben az esetekben általában komplex fejlesztés történt, és itt is igaz, hogy minél korábban ismerték fel a jegyeket, annál sikeresebbek voltak a fejlesztések is.

 

Farkas Eszter

TSMT-terapeuta